Magyarország menedékjogot adott egy volt lengyel miniszternek, aki hatalmi visszaélés vádjával szemben nyomozás alatt áll.

Magyarország menedékjogot adott egy volt lengyel miniszternek, aki hatalmi visszaélés vádjával szemben nyomozás alatt áll.

Egy volt lengyel miniszter, akit hatalmi visszaélés vádjával vizsgálnak a konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kormány idején, politikai menedékjogot kapott Magyarországon.

Zbigniew Ziobro, aki igazságügy-miniszterként szolgált, a PiS-kormány vezető alakja volt, és kulcsszerepet játszott annak vitatott igazságügyi reformjaiban. A kritikusok szerint ezek a reformok aláásták a jogállamiságot és a bírói függetlenséget, ami elhúzódó konfliktushoz vezetett az Európai Unióval.

Miután a PiS-kormány 2023-ban elvesztette a hatalmat, Lengyelországot az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk vezette pro-európai koalíció irányítja, aki ígéretet tett arra, hogy foglalkozik a PiS nyolc éves uralma alatt állítólagosan előfordult korrupcióval és állami források visszaélésével.

Ziobrót 26 vádpont terheli, a nyomozók azt vizsgálják, hogy bűnszervezetet vezetett-e, és visszaélt-e pozíciójával azáltal, hogy visszaélt a bűnelkövetők áldozatainak támogatására szánt alapokkal. A lengyel média szerint az alapokat állítólag politikai pártfogásra és a Pegasus kémprogram beszerzésére használták fel, amelyet hazai politikai ellenfelek ellen vetettek be. Ziobro minden vádakat tagad.

Hétfőn közösségi médiában kijelentette, hogy elkötelezett a "politikai banditizmus és a jogtalanság elleni harcban", és személyes leszámolás áldozatának nevezte Tuskit. "Úgy döntöttem, hogy külföldön maradok, amíg Lengyelországban nem állnak vissza a jogállamiság valódi garanciái" – mondta, és megköszönte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy menedékjogot adott neki.

Varsóban tartott sajtótájékoztatóján Ziobro ügyvédje, Bartosz Lewandowski azzal érvelt, hogy a volt miniszter Lengyelországban nem kapna tisztességes tárgyalást. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten megerősítette, hogy a magyar hatóságok menedékjogot adtak "több", Lengyelországban "politikai üldöztetéssel" szembesülő személynek, bár neveket nem nevezett meg.

Marcin Romanowski, aki Ziobro alatt igazságügyi államtitkárként szolgált, 2024 végén kért menedékjogot Magyarországon, miután egy kapcsolódó ügyben gyanúsítottá nyilvánították.

A lengyel kormány szóvivője, Adam Szłapka azt mondta, Ziobro menedékjog iránti kérelme azt mutatja, hogy "a seriff nem volt más, mint egy gyáva".

Novemberben a lengyel parlament felmentette Ziobrót a mentelmi jog alól. A ügyészek előzetes letartóztatását kérelmezték, a tárgyalást a héten várják. Decemberben érvénytelenítették útleveleit, hogy megakadályozzák az ország elhagyását.

Gyakran Ismételt Kérdések
Természetesen. Íme egy lista a Magyarország által egy volt lengyel miniszternek nyújtott menedékjoggal kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről, amelyek egyértelműek és beszélgetős hangvételűek.

Kezdő szintű kérdések

1. Mi történt valójában, egyszerűen fogalmazva?
Magyarország politikai menedékjogot adott egy volt lengyel kormányzati miniszternek, Mariusz Kamińskinak. Lengyelország visszaköveteli, mert bűncselekményben, hatalommal való visszaélésben találták bűnösnek, ami a miniszteri idejére vonatkozó ügyben történt.

2. Ki Mariusz Kamiński?
Ő egy volt lengyel belügyminiszter és a Lengyelország korábbi kormányzó pártja, a Jog és Igazságosság közeli politikai szövetségese. Kulcsszereplője volt Lengyelország korrupcióellenes ügynökségének.

3. Mivel vádolják?
Lengyelországban hatalommal való visszaélésért találták bűnös, amiért 2007-ben jóváhagyott egy korrupcióellenes akciót, amit a bíróság később illegálisnak ítélt. Őt és társait 2023 decemberében börtönbüntetésre ítélték.

4. Mit jelent a menedékjog nyújtása ebben az esetben?
Azt jelenti, hogy Magyarország hivatalosan elismerte őt olyan személyként, aki politikai üldöztetéssel szembesülne, nem pedig tisztességes jogi eljárással, ha visszaküldenék Lengyelországba. Magyarország ezért védelmet nyújt neki, és elutasítja Lengyelország kiadatási kérelmét.

5. Miért nagy ügy ez Lengyelország és Magyarország között?
Mindkét ország hagyományosan szoros szövetséges volt korábbi konzervatív kormányai alatt. Ezt a lépést úgy értelmezik, hogy Magyarország közvetlenül beleavatkozik Lengyelország belföldi jogi ügyeibe, és védelmet nyújt egy olyan politikusnak a szövetséges pártból, amely most ellenzékben van.

Haladó politikai kontextusú kérdések

6. Miért tenne ezt Magyarország? Mi a haszna?
Ezt széles körben politikai lépésnek tekintik, nem pusztán joginak. Az elemzők több okot is felhoznak:
Szövetségesekkel valá szolidaritás: A lengyelországi korábbi PiS-kormány személyiségeinek támogatása, amely Magyarország számára Orbán Viktor miniszterelnök kulcsfontosságú partnere volt az EU-n belül.
Politikai jelzés: Üzenet küldése a jelenlegi lengyel kormánynak, amely többé pro-EU és kritikusabb Orbán politikájával szemben.
Belföldi narratíva: Orbán narratívájának megerősítése a politikai fegyverként használt igazságszolgáltatással szembeni harcról, ami egy olyan állítás, amit az EU-val kapcsolatban is tesz.

7. Nem sérti ez az EU szabályait az igazságszolgáltatási együttműködés terén?
Ez jelentős konfliktust teremt. Az EU tagállamoknak meg kell bízniuk egymás igazságszolgáltatási rendszereiben, és együtt kell működniük jogi ügyekben, beleértve az európai letartóztatási parancsok végrehajtását.