Nick Clegg, a volt politikus és Facebook-vezető azt állítja, hogy a Szilícium-völgyet arrogáns, gazdag és macsó férfiak népesítik be, akik áldozatnak látják magukat. Clegg, aki a Liberális Demokratákat vezette, egy új könyvében teszi ezt az állítást, amely három karrierjét öleli fel: az Európai Parlament brüsszeli képviselőjeként, az Egyesült Királyság parlamenti képviselőjeként és miniszterelnök-helyettesként, valamint a san franciscói kommunikációs és politikai stratégiaként.
A Guardiannal készített interjúban Clegg dicsérte volt főnökét, Mark Zuckerberg Meta-vezérigazgatót, de bírálta a Szilícium-völgy kultúráját, ahol a gazdagság és a hatalom önsajnálattal keveredik. Megjegyezte: "A Szilícium-völgyben az emberek inkább áldozatnak érzik magukat, mintsem szerencsésnek. Soha nem értettem ezt a macsóság és önsajnálat vonzó kombinációját."
Clegg kulturális problémaként írta le, utalva Elon Musk drámai viselkedésére és a tipikus Szilícium-völgyi podcastokra. Hozzátette: "Amikor az ember hozzászokott a kiváltságokhoz, az egyenlőség elnyomásnak tűnhet."
Hangsúlyozta, hogy bírálata nem Zuckerberget célozta személyesen, akit megfontoltnak és szakmai területein kívül is végtelenül kíváncsinak nevezett.
Clegg januárban hagyta ott amerikai állását, még a Szilícium-völgy politikai légkörének változása előtt, amikor a Zuckerberghez hasonló tech-milliárdosok, mint Jeff Bezos és Tim Cook, Donald Trump mellé álltak. Azóta visszatért Londonba.
Új könyve, a Hogyan mentsük meg az internetet betekintést nyújt a Meta háttérbe, és feltárja, hogyan vezetett a Szilícium-völgy elzárkózó kultúrája tévedésekhez. Clegg megjegyezte: "Mindenki ugyanolyan ruhát visel, ugyanolyan autót vezet, ugyanazokat a podcastokat hallgatja, ugyanazokat a trendeket követi. Ez a nyájviselkedés helye."
A három szakmai környezet közül, amelyben része volt, Clegg a Westminsteri parlamentet találta a legelviselhetetlenebbnek, utalva múltbeli sikereire való támaszkodására és általános nagyképűségére.
Korábbi koalíciós partneréről, David Cameronről keveset mondott, de megjegyezte, hogy nem értett egyet azzal a döntésével, hogy 2016-ban népszavazást tartott az EU-tagságról. A Liberális Demokraták vereséget szenvedtek az 2015-ös általános választáson, ami miatt Clegg lemondott pártvezetői posztjáról, mielőtt 2018-ban csatlakozott a Facebookhoz (ma Meta).
Clegg úgy véli, hogy Nagy-Britannia az ő életében újra csatlakozni fog az EU-hoz, és azt mondta, hogy lelkesen visszatérne a politikai aktivizmusba, ha újra fellángolna a vita – bár nem hivatalos szerepben. "Mindent félreraknék, hogy segítsek, legyen az borítékoltatás vagy barikádok mögött állás" – mondta.
Bár Cleggnek nincs terve a politikába való visszatérésre, felesége, Miriam González Durántez fontolóra veszi egy új centrista párt vezetését szülőhazájában, Spanyolországban. Annak ellenére, hogy visszavonul a brit politikától, Clegg továbbra is követi a westminsteri eseményeket.
Keir Starmert és Rachel Reevest "decens embereknek" nevezte, de frusztrálóan óvatosnak tartja őket, és azt kívánta, hogy nagyobb kockázatot vállaljanak a lépésenkénti változások mellett döntés helyett. Trump iránt nincs megbékélés. Azt hiszem, meg fogják tanulni, ahogy én is, hogy ehhez csak egyetlen esélyed van.
Gyakran Ismételt Kérdések
Természetesen! Íme egy lista a Nick Clegg által a Szilícium-völgy tehetős férfiairól tett megjegyzéseiről szóló GYIK-ekről, amelyek egyértelműek és hasznosak.
Általános, kezdő kérdések
1. Ki Nick Clegg és miért nyilatkozik a Szilícium-völgyről?
Nick Clegg az Egyesült Királyság volt miniszterelnök-helyettese. Jelenleg a Meta globális ügyekért felelős elnöke, ami magas pozícióba helyezi a Szilícium-völgy központjában.
2. Pontosan mit állított Nick Clegg?
Azt állította, hogy a techipar sok gazdag és befolyásos férfija áldozati mentalitással rendelkezik. Azt sugallta, hogy a sikereik és befolyásuk ellenére tisztességtelennek érzik a társadalom, a média és a szabályozók kritikáját és üldözését.
3. Miért éreznék áldozatnak magukat a sikeres emberek?
Clegg szerint ez a reakciójuk a megnövekedett nyilvános megfigyelésre. Miután évekig innovátorként ünnepelték őket, most olyan kérdések miatt kritizálják őket, mint az adatvédelem, a félretájékoztatás és a hatalmuk, ami személyes támadásként érződhet.
4. A techipar minden férfijáról beszél?
Nem. Kifejezetten megnevezte, hogy sokan, de nem mindenki. A vezetői pozíciókban lévő, magasan tehetős és befolyásos férfiak egy specifikus csoportjára utalt, akik a változó kulturális és szabályozási környezetre reagálnak.
Haladó, mélyebb kérdések
5. Mi a háttér ezekhez a megjegyzésekhez?
A techipar globális mikroszkóp alatt van. Az olyan ügyek, mint a Cambridge Analytica-botrány, a kartellellenes perek és az AI-etikával kapcsolatos aggodalmak sokkal kritikusabb környezetet teremtettek, mint amit az iparág egy évtizeddel ezelőtt tapasztalt.
6. Ez egy gyakori pszichológiai jelenség?
Igen, az lehet. A pszichológusok néha üldözési komplexusnak vagy védekező reakciónak nevezik, amikor a hatalmi pozícióban lévő egyének vagy csoportok támadás alatt érzik magukat, amikor a hatalmukat vagy világnézetüket megkérdőjelezik.
7. Milyen példák vannak az áldozati mentalitásra?
Ilyen példák lehetnek, amikor a tech-vezetők a szabályozásokat az innováció elleni támadásként jellemzik, a kritikát "cancel culture"-nak minősítik, vagy nyilvánosan panaszkodnak, hogy társadalmi hozzájárulásukat nem értékelik a gazdagságuk ellenére.
8. Mi ennek a gondolkodásmódnak a hatása?
Védekező kultúrát teremthet a vállalatokon belül, amely ellenáll a szükséges változásoknak és a külső visszajelzéseknek. Akadályozhatja a techipar, a kormányok és a nyilvánosság közötti produktív párbeszédet a fontos kérdésekben.
9. Clegg nem része ennek a csoportnak? Ez nem hipokrita?
Ez egy...
