1999 nyarán, Burgundia erdeiben egy elhagyott kĹ‘bányában egy tucatnyi furcsán öltözött alak dolgozott kemĂ©nyen. MĂ©szkĹ‘tömböket vágtak, tölgygerendákat faragtak Ă©s 15 centis szögeket vertek. ÉpĂtmĂ©nyĂĽk durva kontĂşrrai már kivehetĹ‘ek voltak: egy 200 mĂ©ter hosszĂş Ă©s három mĂ©ter vastag körfal, sarkain kĂ©t nagy Ă©s kĂ©t kisebb kerek toronnyal, plusz egy további pár a fĹ‘kaput flánkelte.
A tisztás szĂ©lĂ©n már-már a 21. század volt. BelĂĽl viszont az Ă©vszám 1230-nak Ă©rzĹ‘dött. KizárĂłlag közĂ©pkori eszközökkel, technikákkal Ă©s helyben nyert anyagokkal kezdĹ‘dött el Ă©ppen Guilbert Courtenay – egy szerĂ©nyebb vagyonĂş fiktĂv nemesĂşr – várának Ă©pĂtĂ©se. Akkor mĂ©g a falak alig fĂ©l mĂ©ter magasak voltak, Ă©s senki sem tudta, hogy a GuĂ©deloni vár valaha befejezĹ‘dik-e, Ă©s ha igen, mikor. Hiszen körĂĽlbelĂĽl 750 Ă©ve senki nem Ă©pĂtett 13. századi várat kĂ©zi munkával.
Ma, több mint 25 évvel később, még mindig nincs teljesen kész. De 2025 nyarára egy csodálatos, korai 13. századi francia várként áll, sáncokkal, tornyokkal, dongaboltozatos nagycserházzal, kamrákkal, kápolnával, konyhákkal és egy működő lisztmalommal a közeli erdőben.
Ez egy Ă©lĹ‘ laboratĂłriummá vált – rĂ©gĂ©szeti, Ă©pĂtĂ©szeti, kulturális, törtĂ©nelmi, sĹ‘t tudományos szempontbĂłl is –, amelyet egyaránt dicsĂ©rnek a közĂ©pkor kutatĂłi, a kulturális öröksĂ©g szakĂ©rtĹ‘i Ă©s a fenntarthatĂł Ă©pĂtĂ©szet szakemberei.
Maryline Martin, a kezdetektĹ‘l fogva a projektvezetĹ‘, Ăgy emlĂ©kezik: "Nem vagyok benne biztos, mit gondoltam akkor, mi lesz ez egĂ©szbĹ‘l. NĂ©ha csak Ăşgy Ă©reztĂĽk, mintha barátokkal játszanánk. Ez volt a legcsodálatosabb kaland, Ă©s olyan mĂłdon működött, amit sosem álmodtam volna."
25 Ă©v után visszatĂ©rni GuĂ©delonba sokkolĂł. Ami valaha sáros, köves tisztás volt nĂ©hány házi kĂ©szĂtĂ©sű köpenyt viselĹ‘ mesterrel, ma egy valĂłdi közĂ©pkori vár. Van parkolĂł, Ă©tterem, ĂĽzlet, egy modern környezetbarát iroda – Ă©s 310 000 látogatĂł Ă©vente.
MĂg a kezdeti Ă©veket regionális, uniĂłs Ă©s vállalati források támogatták, ma a projekt Ă©vi 7,5 milliĂł eurĂłt termel jegyeladásbĂłl, Ă©tel- Ă©s ajándĂ©ktárgy Ă©rtĂ©kesĂtĂ©sbĹ‘l – mindezt helyben kĂ©szĂtik –, ami fedezi a beruházásokat, működĂ©si költsĂ©geket Ă©s 160 alkalmazott fizetĂ©sĂ©t, ezĂ©rt Burgundia egyik legnagyobb látványosságává vált.
De ez határozottan nem egy középkori temapark.
"Ez játĂ©k, de komoly játĂ©k" – mondja Martin, aki a Ĺ‘sz hajátĂłl eltekintve alig változott. Michel Guyot mellett, aki Ă©veket töltött egy helyi romos kastĂ©ly helyreállĂtásával, Ĺ‘ volt az egyik alapĂtĂł, akit megihletett a vad ötlet, hogy a semmibĹ‘l Ă©pĂtsenek várat. Guyot azĂłta nyugdĂjba vonult.
"Az Ă©pĂtĂ©srĹ‘l szĂłl, hogy megĂ©rtsĂĽk, a mĂşlt ĂşjrafelfedezĂ©sĂ©vel találjuk fel a jövĹ‘t" – magyarázza Martin. "Ez valĂłjában nagyon modern, összhangban van a termĂ©szetet Ă©s ökolĂłgiát Ă©rtĂ©kelĹ‘ korral. Olyanok vagyunk, mint a madarak, akik fĂ©szket Ă©pĂtenek: csak a szĂĽksĂ©geset vesszĂĽk, a közelbĹ‘l. Ez szinte politikai."
GuĂ©delonban mintegy 60 mester dolgozik – kĹ‘fejtĹ‘munkások, kĹ‘faragĂłk, kĹ‘művesek, ácsok, kovácsok, csempĂ©szek, festĹ‘k, kötĂ©lverĹ‘k, kerĂ©kgyártĂłk, szekeresek Ă©s kosárkötĹ‘k. Vályog- Ă©s törmelĂ©kfalakat Ă©pĂtenek, csempĂ©ket Ă©getnek, pigmenteket kevernek, Ă©s teljes egĂ©szĂ©ben kĂ©zzel dolgoznak, Ă©vszázadok Ăłta változatlan mĂłdszerekkel. FestĂ©kek Ă©s pigmentek, kötĂ©lfonás, szögek, zsanĂ©rok Ă©s dĂszes kovácsmunka kĂ©szĂtĂ©se – ezek a mestersĂ©gek gyakorolhatĂłk itt. Az egyetlen engedmĂ©ny a modern biztonságnak: mindenkinek bakancs, a kĹ‘faragĂłknak vĂ©dĹ‘szemĂĽveg, Ă©s azoknak, akik a vár közĂ©pkori stĂlusĂş faállványzata