Ezen a szombaton a Paüls lakói ünneplik védőszentjüket, Sant Roccot, különleges misével, amelyet közös étkezés követ a kőasztaloknál, hagyományos jota táncokkal és egy mély, kollektív megkönnyebbülés sóhajával.
A múlt hónapi erdőtűz – amely vöröses narancssárgára festette az éjszakai eget, megperzselte a környező dombokat és 3300 hektár (8154 acre) területet égett fel – fájó emlékeket idézett fel a közeli Horta de Sant Joanban 2009-ben pusztító tűzből, amely öt tűzoltó életét követelte.
„Az emberek rettegtek, hogy minden el fog égni és mindent elveszítenek” – mondja Enric Adell, ennek a kis katalán hegyi városnak a polgármestere. „Félelmet éreztek, hogy csapdába esnek és nincs kiút.” Egy ilyen tűz, tette hozzá, egy másféle félelmet hoz magával.
A falutér feletti dombokon álló megperzselt fák ridegen emlékeztetnek arra, mi is történhetett volna – ha nem lenne több száz tűzoltó bátorsága, köztük Antonio Serranóé, aki életét vesztette. A változó szélirány és a puszta szerencse is szerepet játszott.
„Amikor a tűz csap le” – mondja a polgármester – „nyomot hagy maga után.”
A nyári erdőtüzek Galiciától és Castilla y León-tól északnyugaton Katalóniáig északkeleten, Madrid külvárosaitól Extremadura-ig délnyugaton, egészen Tarifa andalúz tengerpartjáig perzselték Spanyolországot.
A pánik és a most már megszokott füst csípője mellett az idei tüzek egyfajta déjà vu érzést hoztak. A 2022-es halálos nyár rávilágított Spanyolország egyre nagyobb sebezhetőségére a klímaválság kapcsán. Azon a júliusi napon egy felejthetetlen kép örökítette meg Ángel Martínt, a 53 éves tabarai férfit, ahogy a markológépével próbálja megállítani a lángokat, hogy ne érjék el a várost – csak hogy a gép tűz martaléka legyen, miközben menekül, ruhája lángokban áll. Martín, a helyiek szeretett alakja, testének 80%-án súlyos égési sérüléseket szenvedett, és három hónappal később meghalt.
Három évvel később Spanyolország ismét védekező pozícióban van.
„Az erdőtüzek a klímaváltozás egyik következménye, ezért a megelőzés kulcsfontosságú” – mondta a környezetvédelmi miniszter, Sara Aagesen a héten. „Spanyolország különösen sebezhető. Most vannak erőforrásaink, de mivel a tudományos bizonyítékok a romló hatásokra utalnak, erősítenünk és professzionalizálnunk kell őket.”
### A klíma-vészhelyzet frontvonalában
Míg a politikusok egymást hibáztatják, a szakértők szerint a tűzoltó repülőgépekről folytatott viták eltérítik a figyelmet a lényegről. A jelenlegi tüzek, mondják, teljesen kiszámíthatóak voltak – és rávilágítanak arra, hogy sürgősen újra kell gondolni a földhasználatot és a gazdálkodást egy olyan kontinensen, amely a klímaválság frontvonalában áll.
„Az idei tüzek hasonlóak a 2022-es és 2023-as tüzekhez” – mondja Marc Castellnou, Katalónia tűzoltószolgálatának erdészeti vezetője és a Lleidai Egyetem erdőtűz-elemzője. „2017 óta egyre szélsőségesebb tüzeket látunk. Ez nem újdonság – a klímaváltozás miatt változik a táj.”
[Kép leírások:
1. Egy férfi menekül a lángok elől Ourense tartományban.
2. Egy paülsi lakó újra találkozik lovával, amely a tűztől megijedve elszaladt.]
A helyzet világos. Amikor egy ország egymást követő, évente hosszabbodó hőhullámokkal néz szembe – és ezt több évtizedes vidék elnéptelenedése kíséri, ami hatalmas területeket gondozatlanul, bozótosodva vagy egynövényes gazdálkodásra alakít át – a hatalmas erdőtüzek elkerülhetetlenné és egyre nehezebben kontrollálhatóvá válnak. Ahogy egy spanyol tudós nemrég megfogalmazta: „Mindannyian hozzájárulunk ahhoz a robbanékony helyzethez, amit most látunk.”
Az erdőtüzek ma már gyakrabban balesetek vagy gondatlanság miatt keletkeznek, és gyorsan terjednek a táj változásai és a klímaváltozás miatt. Cristina Montiel, a madridi Complutense Egyetem professzora és az erdőtüzek és földhasználat szakértője szerint Spanyolország tűzoltói és vészhelyzeti szolgálatai „kivételes” munkát végeznek, hogy még nagyobb katasztrófákat megelőzzenek. Azonban véleménye szerint a valódi probléma a társadalom egészében rejlik.
Az évenkénti tüzek és a nyomasztó bizonyítékok ellenére, mondja, „nem vagyunk – és nem is akarunk – tudatában annak a veszélynek, amiben élünk.” Ha az emberek valóban megértenék a kockázatot, tette hozzá, tennének lépéseket, hogy megvédjék magukat. Ötven évvel ezelőtt a legtöbb erdőtűz szándékosan gyújtották. Ma már egyre gyakrabban balesetek vagy gondatlanság okozza őket, és két fő tényező miatt terjednek kontrollálhatatlanul: a táj változásai és a klímaváltozás.
A kombináció robbanékony. Az idei tavaszi esőzések bőséges növényzetet hoztak, amelyet az azt követő hőhullámok kiszáradtak, így a gondozatlan területek gyújthatóvá váltak. A problémát tovább súlyosbítják a „villám-szárazságok”, amelyek még a jól öntözött mezőgazdasági területeket is gyorsan kiszáradhatják – ez a jelenség várhatóan gyakoribbá válik a globális hőmérséklet emelkedésével.
Paüls tökéletes példa erre. A népessége évtizedek óta csökken, és egyre kevesebb ember dolgozik a földön a csökkenő gazdasági haszon miatt. „Ha régen 100 ember művelte itt a földet, most már csak 30” – mondja Adell. „Ha a politikák nem változnak és a körülmények ilyen nehezek maradnak, hamarosan szinte senki sem marad.”
Az évekig tartó elhanyagolás miatt a szurdokok, vízmosások és fenyőerdők bozótosodtak – így időzített bombává váltak. A polgármester szerint a múlt hónapi tűz megállíthatatlan volt: „Láttuk, hogy nincs mód megállítani.”
Bár a felkészülés kulcsfontosságú – és ahogy a régi mondás tartja, „a tüzet télen oltják ki” – a kihívás most az, hogy visszafordítsuk az évtizedekig tartó rossz tervezést és elhanyagolást, amely sebezhetővé tette a tájat és lehetővé tette lakóövezetek építését kockázatos területeken.
Montiel figyelmeztet, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása nem lesz gyors vagy könnyű. „Ha ötven évvel ezelőtt kezdtek elromlani a dolgok, most elkezdhetjük javítani őket” – mondja. „De ne várjátok, hogy a mai változtatások már két nyár múlva gyümölcsöt hozzanak. Ezek időbe telnek.”
### „Tűz-nyájak”: juhok és kecskék
Már vannak biztató jelek, hogy az emberek kezdik megérteni az üzenetet. Tizenhat évvel a Horta de Sant Joan-i tűz után a helyi pásztorok felkeresték a katalán tűzoltókat, hogy megkérdezzék, hogyan segíthetnek a jövőbeli erdőtüzek megelőzésében.
Így született meg a Ramats de Foc (Tűz-nyájak) program, amelyben a pásztorok a tűzoltókkal együttműködve juhokat és kecskéket legeltetnek a sűrű aljnövényzetű kockázatos területeken.
Egy kecskenyáj, nomád pásztorok vezetésével, legel Santa Susana városi területe közelében, Katalóniában, így természetes tűzgátakat hozva létre.
E területek megtisztításával a tűzoltók könnyebben hozzáférnek, és kevesebb aljnövényzet mellett a tüzek könnyebben kontrollálhatóak, ha kialakulnak.
„Nincs szükségünk több helikopterre vagy tűzoltóra” – mondja Marc Arcarons, aki a 2017-ben a nonprofit Pau Costa Alapítvány által Gironában indított kezdeményezést koordinálja. „Ha 200 helikoptert veszünk, az nem oldja meg a problémát. A megelőzésről és a kezelésről van szó.”
A program segít a pásztoroknak abban is, hogy több bevételre tegyenek szert, mivel a Ramats de Foc márka alatt prémium áron értékesíthetik húsukat és sajtjukat, megmutatva a fogyasztóknak, hogy vásárlásuk támogatja a környezetvédelmet és a hagyományos gazdálkodást.
Jelenleg mintegy 120 pásztor vesz részt a programban, körülbelül 8000 hektár (20 000 acre) területet kezelve Katalóniában. Hasonló programok tervezés vagy megvalósítás alatt állnak a Kanári-szigeteken és Andalúziában.
Arcarons elmagyarázza, hogy a vidéki elnéptelenedés és az 1960-as évek óta csökkenő erdőgazdálkodási függőség miatt az egykor változatos szőlőültetvények, olajfaültetvények és búzaföldek helyét sűrű erdők vették át.
A gyorsan növő, könnyen gyúlékony fenyők dominálnak, miközben a sűrű aljnövényzet gyarapszik. Ez a klímaváltozással és a hosszabb szárazságokkal kombinálva vezetett a kontrollálhatatlan erdőtüzekhez.
„Olyan, mint egy kémény” – mondja Arcarons. „Ha folyamatosan tüzeled, végül a kémény is lángra kap, és az egész ház leég.”
Castellnou is egyetért abban, hogy ha nem alkalmazkodunk a klímaváltozás valóságához, akkor végünk van.
„Nincs értelme több repülőgépről beszélni” – mondja. „Ha azt hisszük, hogy csak több felszereléssel tudjuk eloltani a tüzeket, akkor fenntarthatatlan ciklust hozunk létre – nyárról nyárra szélsőséges időjárással és egyre súlyosabb tüzekkel.”
### **GYIK**
### **GYIK a „Minden másféle félelemnél rosszabb”: Az erdőtüzek nyomot hagynak Spanyolország táján**
#### **Kezdő kérdések**
**1. Mi teszi különlegessé Spanyolország erdőtüzeit más természeti katasztrófákkal szemben?**
Az erdőtüzek Spanyolországban gyorsan terjednek a száraz körülmények, erős szél és gyúlékony növényzet miatt, hosszan tartó ökológiai és érzelmi nyomokat hagyva maguk után.
**2. Miért van ennyi erdőtűz Spanyolországban?**
A forró, száraz nyarak, aszály, elhagyott mezőgazdasági területek és néha emberi gondatlanság vagy gyújtogatás hozzájárulnak a gyakori erdőtüzekhez.
**3. Hogyan érintik az erdőtüzek Spanyolország vadvilágát?**
Sok állat elpusztul, élőhelyek tűnnek el, és a túlélő fajok élelem- és menedékhiánnyal küzdenek, évekre megzavarva az ökoszisztémákat.
**4. Romlanak-e az erdőtüzek Spanyolországban?**
Igen, a klímaváltozás miatt a nyarak egyre forróbbak és szárazabbak, ami gyakoribb, intenzívebb és nehezebben kontrollálható tüzekhez vezet.
---
#### **Haladó kérdések**
**5. Mely spanyol régiók vannak a legnagyobb veszélyben az erdőtüzek miatt?**
A sűrű erdőkkel és száraz éghajlattal rendelkező területek, mint Galicia, Katalónia, Andalúzia és Valencia különösen sebezhetőek.
**6. Hogyan befolyásolják az erdőtüzek Spanyolország gazdaságát?**
Károsítják a mezőgazdaságot, a turizmust és az infrastruktúrát, milliókba kerül a tűzoltás, a helyreállítás és a kiesett bevétel.
**7. Meg lehet előzni az erdőtüzeket?**
Jobb erdőgazdálkodás, szigorúbb törvények a kockázatos magatartás ellen és a közvélemény felvilágosítása csökkentheti a kockázatot.
**8. Mit tegyek, ha Spanyolországban vagyok erdőtűz idején?**
Kövesse a helyi hatóságok utasításait, kerülje a tűzveszélyes területeket és legyen vészhelyzeti terv.
---
#### **Szakértői kérdések**
