Egy tanulmány megmérte a légitársasági utasok által belélegzett ultravékony részecskék szintjét. Francia kutatók, köztük a Párizsi Egyetem (Université Paris Cité) csapata is, összeállítottak egy műszerkészletet, és üres utasülésekre vagy a galériába helyezték a Párizs-Charles de Gaulle repülőtérről különböző európai célállomásokra tartó járatokon.
Az ultravékony részecskék láthatatlanok, és a szabványos monitorozási módszerek gyakran nem érzékelik őket, ezért a légszennyezésre vonatkozó törvények sem szabályozzák őket. 2021-ben mind a holland Egészségügyi Tanács, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyre több bizonyítékra hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek a részecskék károsítják az egészséget, mintegy 75 tanulmányt említve, amelyek főleg a tüdőgyulladásra, a vérnyomásra, a szívproblémákra és a magzati növekedés kockázataira összpontosítottak. A tanulmányok közötti eltérések azonban megakadályozták a WHO-t egy biztonsági szabvány meghatározásában. Újabban egy, közel 11 millió holland embert vizsgáló tanulmány összefüggést talált az ultravékony részecskéknek való tartós kitettség és a korai halálozás között, beleértve a tüdőrákot is.
Volt némi pozitív hír a légi utasok számára: a kabinlevegőben rendkívül alacsony szintű volt az ultravékony részecskék mennyisége a utazómagasságon, amikor a külső levegő viszonylag tiszta. A földön azonban más volt a helyzet. A legmagasabb koncentrációkat a beszállás és a kigurulás során mérték, átlagosan több mint kétszerese volt annak a szintnek, amit a WHO magasnak tart. Ezt a szennyezett levegőt a felszállás után nagyrészt kitisztította a kabinból a szellőzőrendszer, de a megközelítés és a leszállás során ismét megnőtt a koncentráció, valószínűleg a repülési útvonalak és a repülőterek szélárnyékában található magas koncentrációk miatt – ezt a mintázatot a célrepülőtereken is megfigyelték.
Hasonló tendencia volt megfigyelhető a korom (fekete szén) részecskéivel is, amelyek szintén a földön álló repülőgépen érték el a csúcsértéket.
Ez jelentős aggodalomra ad okot, különösen azért, mert a globális légi utasforgalom idén először várhatóan meghaladja az 5 milliárdot. A repülőgépek viszonylag szennyező közlekedési eszközök maradnak, jóval kevesebb kibocsátásszabályozással, mint a közúti forgalom és az ipar.
Az egészségügyi tanulmányok egy külön áttekintése megjegyezte, hogy hiányzik a kutatás arról, hogyan befolyásolja a légszennyezés a világ repülőterein dolgozó több mint 2 millió polgári és katonai személyzetet.
A Charles de Gaulle repülőtérről származó ultravékony részecskéket nemcsak a repülőtéren tartózkodók lélegzik be, hanem a közeli közösségekbe is eljutnak. A repülőtértől 1 km-re mért koncentrációk összehasonlíthatóak voltak Párizs forgalmas körútjától néhány méterre mért értékekkel. A londoni Gatwick repülőtéren a kerítéstől kb. 500 méterre mért szintek meghaladták a belváros legforgalmasabb útjai mellett mért értékeket.
A Charles de Gaulle repülőtérről származó ultravékony részecskék több mint 5 km távolságból is kimutathatók voltak. Londonban a Heathrow repülőtér részecskéit Nyugat- és Közép-London egész területén megtalálták, ami azt jelenti, hogy több millió ember belélegzi őket.
Gyakran Ismételt Kérdések
GYIK Légi utazás Ultravékony részecske szennyezés
Kezdő szintű kérdések
1. Mik azok az ultravékony részecskék?
Az ultravékony részecskék olyan apró szennyeződések, amelyeket nanométerben mérnek. Sokkal kisebbek, mint egy emberi hajszál, vagy akár a látható por, ami lehetővé teszi, hogy mélyen behatoljanak a tüdőbe és a véráramba.
2. Mit mond ez az új tanulmány a légi utazásról?
Egy friss tanulmány szerint a légi utasok rendkívül magas szintű ultravékony részecske szennyezettségnek vannak kitéve, főként a felszállás és a leszállás során, amikor a repülőgépmotorok alacsony teljesítményen és kevésbé hatékonyan működnek. A kabinban a koncentráció akár százszorosa is lehet a tipikus városi szinteknek.
3. Honnan származnak ezek a részecskék a repülőgépen?
Szinte teljes egészében a repülőgép sugárhajtóműveiből. Amikor a motorok üzemanyagot égetnek, különösen alacsony tolóerő mellett, kibocsátják ezeket az ultravékony részecskéket, amelyek aztán bekerülnek a repülőgép kabinellátó rendszerébe.
4. A repülőgépen nincs szűrve a levegő?
De igen, a repülőgépek HEPA szűrőket használnak, amelyek nagyon hatékonyak a vírusok, baktériumok és nagyobb részecskék kiszűrésében. Ezek az ultravékony részecskék azonban olyan aprók, hogy jelentős számban áthatolhatnak ezeken a szűrőkön, és keringhetnek a kabinban.
5. Aggódnom kell az egészségem miatt egyetlen járat kapcsán?
A legtöbb egészséges, alkalmi utas számára a rövid távú kockázat alacsonynak tekinthető. A fő aggodalom a gyakori utasokat érinti, akik ismétlődő, hosszú távú kitettségnek vannak kitéve, ami idővel potenciálisan befolyásolhatja a légző- és szív- és érrendszeri egészséget.
Haladó / Gyakorlati kérdések
6. Vannak-e rosszabb ülések?
Igen, a kitettség változhat. Általában a szárny és a motorok közelében lévő ülések esetében kissé magasabb lehet a kitettség. Mivel azonban a részecskék gyorsan keringenek a kabin levegőjében, a különbség a repülőgép egészében nem drámai.
7. Hogyan viszonyul ez a kitettség a napi városi szennyezéshez?
A felszállás és leszállás során mért csúcsszintek akár százszorosaik is lehetnek egy szennyezett város átlagos szintjeinek. A kitettség időtartama azonban jóval rövidebb. Az aggodalomra okot az ad, hogy ezek a kitettségi csúcsok milyen intenzívek.
8. Mik a lehetséges hosszú távú egészségügyi hatások?
Az ultravékony részecskéknek való tartós, magas szintű kitettség más környezetekben is összefüggésbe hozható a légzőszervi gyulladás, szív- és érrendszeri problémák és egyéb szisztémás egészségügyi kockázatok növekedésével. További kutatásokra van szükség.
