Egy kiszivárgott bizalmas javaslat vázolja fel Gáza háború utáni kormányzásának tervét, amelyet Tony Blair volt brit miniszterelnök vezethet. Ez a terv kiszorítaná a legfontosabb palesztin politikai szereplőket, és jelentős hatalmat ruházna át elnökére a főbb kérdésekben.
A 21 oldalas tervezet, amelyet a Guardian és a Haaretz szerzett meg, azt javasolja, hogy nemzetközi tisztviselők vegyék át Gáza kormányzását és újjáépítését, a palesztinoknak pedig csak támogató szerep jutna. A dokumentum gazdasági beruházási és fejlesztési hatóság létrehozását is javasolja Gázában, amely köz- és magántőke együttműködésekkel és vegyes finanszírozással profitot termelne a befektetők számulta. Ezen felül Gáza igazgatását elválasztanák a Ciszjordániában működő Palesztin Hatóságtól.
A Guardian hitelesítette, hogy a bizalmas dokumentum valódi, és az elmúlt két héten készült. Bár egyetlen palesztin személyt sem nevez meg, számos nemzetközi közéleti személyiség szerepel potenciális pozíciókban, mint például az egyiptomi milliárdos, Naguib Szavírisz, az Apollo Global Management vezérigazgatója, Marc Rowan, valamint Donald Trump első izraeli nagykövetének tanácsadója, Aryeh Lightstone. Források szerint ezeket a neveket beleegyezésük nélkül, példaként említették meg.
A Gáza Nemzetközi Átmeneti Hatóság (Gita) névre hallgató tervezet részletez néhány olyan elképzelést, amelyekről Blair és Trump veje, Jared Kushner kampányol, beleértve azt is, hogy Blair érdeklődik Gáza vezetése iránt. A Blairban régóta nem bízó palesztin kritikusok óva intenek, hogy a Gita katasztrófális lenne Palesztina számára, mivel külön joghatóságot hozna létre Gázában, elválasztva a Ciszjordán Palesztin Hatóságától.
A javaslat akkor szivárgott ki, amikor az amerikai elnök és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök tervezett találkozóját közvetlenül megelőzően Trump várhatóan bemutatja Gáza háború utáni kormányzására és újjáépítésére vonatkozó tervét, és állandó tűzszünetet követel, ami Netanjáhút korlátozött lehetőségek elé állítja.
Ahogyan arról már korábban számoltak, a Gita kezdetben az egyiptomi El-Arishból, Gáza déli határa közeléből működne, és egy, a Biztonsági Tanács által jóváhagyott 7-10 fős tanács irányítaná. Csak egy tag lenne palesztin, az üzleti vagy biztonsági szférából, míg a többiek nemzetközi személyiségek vezetői vagy pénzügyi tapasztalattal. A tanács erős muszlim képviselettel is rendelkezne a regionális és kulturális legitimitás elérése érdekében.
A dokumentum meghatározza, hogy a tanács kötelező érvényű döntéseket hozna, jóváhagyja a törvényeket és a főbb kinevezéseket, valamint a Biztonsági Tanácsnak számolna. Az elnök jelentős hatáskörrel rendelkezne, meghatározná a Gita politikai és stratégiai irányát a tanács és a Palesztin Hatóság egyeztetésével, valamint vezetné a diplomáciai és biztonsági tárgyalásokat Izraellel, Egyiptommal és az USA-val – anélkül, hogy ebben a kontextusban megemlítené a Palesztin Hatóságot.
Xavier Abu Eid, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet volt diplomáciai csapatának tagja bírálta a tervet, mondván, hogy ez lehetővé tenné egy főként külföldiekből álló tanács számára, hogy Gáza palesztinjai számára törvényket hozzon. Megjegyezte, hogy Tony Blairbal szemben már így is megvan a gyanú a palesztinok múltbeli tapasztalatai alapján a Négyes csoport képviselőjeként.
Az ENSZ, az USA, az EU és Oroszország közvetítő csoportjának egyik szóvivője kijelentette: "A legjelentősebb kérdés Palesztinát mint egyetlen politikai entitást érinti, amit még Izrael is elismert az oslói megállapodásokban. Ez a terv jogilag elválasztja Gázát a Ciszjordániától, és nem tisztázza, hogyan maradnak kapcsolatban egymással egyetlen területként."
Egy a Guardiannal beszélő forrás megemlítette, hogy bár Tony Blair részt vett a megbeszéléseken, a volt brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "az irányelv az, hogy Gáza a gázaiaké, népességáttelepítés nélkül." A forrás hozzátette: "Nem támogatunk olyan javaslatot, amely Gáza lakóinak kitelepítését foglalja magában. A dokumentum rögzíti, hogy Gáza minden átmeneti kormányzó testülete végül visszaadja a hatalmat a Palesztin Hatóságnak, mint lépés egy palesztin állam létrehozása felé."
Tony Blair arról is beszámoltak, hogy nemrég találkozott Mahmúd Abbászszal, a Palesztin Hatóság elnökével.
A tervezet kiszivárgása olyan friss jelentések után következett, amelyek Blair részvételeiről számoltak be egy háború utáni átmeneti hatóság vezetéséről szóló tárgyalásokon. A javaslatról, amelyről azt mondják, hogy támogatja a Fehér Ház, Blair egy, az ENSZ és a öbölbeli országok által támogatott kormányzó testületet vezetne, mielőtt a palesztinoknak adná vissza az irányítást. Irodája ismételte, hogy nem támogatna olyan tervet, amely Gáza lakóinak kitelepítését vonja maga után.
Mustafa Barghouti, a Palesztin Nemzeti Kezdeményezés főtitkára és Blair kritikusa a Washington Postnak azt mondta: "Már megéltük a brit gyarmatosítást. Blairnek negatív megítélése van itt; Tony Blair említése azonnal az iraki háborúra emlékeztet."
Bár úgy értesültek, hogy Blair nemrég találkozott a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, valamint Trumptal a nyár elején, nem világos, hogy a palesztinok mennyire voltak tájékoztatva a javaslatról.
Netanjáhúval való hétfői találkozója előtt Trump fokozta a konfliktus befejezésével kapcsolatos elvárásokat, mondván a Fehér Házban újságíróknak, hogy az USA "nagyon közel áll egy megállapodáshoz Gázáról." Hasonló kijelentéseket tett már korábban is eredmény nélkül, és bizonytalan, hogy most más lesz-e a helyzet.
Három, a tervvel ismerős arab tisztviselő szerint Trump javaslata a gázai háború befejezésére azonnali tűzszünetet, minden túsz 48 órán belüli szabadon bocsátását és az izraeli csapatok fokozatos kivonulását foglalja magában a palesztin területről.
Gyakran Ismételt Kérdések
Természetesen. Íme egy lista gyakran ismételt kérdésekről a háború utáni gázai kormányzó testületről, amelyet Tony Blair vezethet, marginalizálva a palesztin hangokat, világos és tömör válaszokkal.
Alapvető megértés
1. Mi ez a javasolt háború utáni kormányzó testület Gázához?
Ez egy átmeneti, nemzetközileg támogatott adminisztráció ötlete Gáza kormányzására a jelenlegi konfliktus után, amely a biztonságra, a segélyek elosztására és az újjáépítésre összpontosít.
2. Miért említik Tony Blair nevét?
Tony Blair, a volt brit miniszterelnök a közel-keleti béke követe volt, és egyes nyugati hatalmak szerint olyan személyiség, akinek diplomáciai tapasztalata van egy ilyen összetett erőfeszítés vezetéséhez.
3. Mit jelent a "palesztin hangok marginalizálása" ebben az összefüggésben?
Azt jelenti, hogy Gáza lakosainak – a palesztinoknak – nem lehet valódi beleszólásuk a saját jövőjükbe. A kormányzásukról, biztonságukról és gazdaságukról szóló döntéseket külső hatalmak hozhatják értelmes hozzájárulásuk vagy beleegyezésük nélkül.
Aggályok és következmények
4. Miért jelentene kockázatot a palesztinok kiszorítása, ha egy olyan személy vezetné, mint Tony Blair?
Mert ezt külső, felülről irányított megoldásként érzékelhetik, amelyet külföldi hatalmak kényszerítenek ki. Egy olyan vezető, mint Blair, aki nemzetközi érdekeket képvisel, elsőbbséget adhat az Izrael és a Nyugat által meghatározott stabilitásnak és biztonságnak a palesztinok politikai törekvéseivel és önrendelkezésével szemben.
5. Mi a fő probléma a palesztin hangok nem bevonásával?
Ez aláássa bármely új kormány legitimitását és hosszú távú fenntarthatóságát. Ha Gáza lakói nem érzik tulajdonosuknak a kormányzásukat, ez ellenérzethez, instabilitáshoz és a konfliktus visszatéréséhez vezethet.
6. A Palesztin Hatóság és a Hamász nem palesztin hangok? Miért nem használják őket?
Ez a fő nehézség. Sokan a nemzetközi közösségben a Hamászt terrorista szervezetnek tartják, és nem állnak szóba vele. A Palesztin Hatóságot egyes palesztinok korruptnak és hatástalannak, Izrael pedig kompromittáltnak tartja. Az egységes, legitím palesztin vezetés megtalálása, amelyet minden fél elfogad, jelentős kihívás.
7. Károsíthatja ez a megközelítés egy jövőbeli palesztin állam esélyeit?
Igen, potenciálisan. Ha Gáza új kormányzati struktúráját egy palesztin állam szélesebb politikai folyamataival való egyértelmű, visszafordíthatatlan kapcsolat nélkül hozzák létre, az Gázát állandóan különálló, internacionalizált entitássá teheti, tovább szilánkolva a palesztin területeket és gyengítve a nemzeti mozgalmat.
Mélyebb kérdések és gyakorlati megfontolások
